Kicsit elmaradtam a történésekkel. Vegyük is végig.
Az elmúlt három hétben elkezdtem tevékenységemet a Novotel Paddington-ban.
Part 1 - The Novotel Paddington
Az első két hét oktatással telt, illetve az új kollegák, főnökök, és a hotel megismerésével. A személyzet teljesen nemzetközi, - mintha direkt ez is lett volna az egyik válogatási elv - érdekes amikor a venezuelai csaj beszélget a kínaival :)
A közvetlen főnököm Gili (dzsili) romániai, illetve a személyzetis csaj is. Érdekes, hogy bennem rögtön felötlött a magyar mentalitás a kérdéssel kapcsolatban, de rendesek és nyoma sincs a bármiféle olyan dolognak amit a magyar román viszonyra lehetne fogni. Épp ellenkezőleg tappinthatóan megnyílvánul a tisztelet, a nemzetköziség, hogy nem az számít amit otthon tanultál más nemzetekről.
A két hetes oktatási periódusban elvégeztem egy "Különleges felszolgálás" tréninget, ami gyakorlatilag a kommunikációról szólt. Hogyan beszéljünk a vendéggel, hogyan kezeljünk problémát, stb... Egy angol csaj tartotta, nagyon élveztem jó volt hallgatni ahogy beszélt. Az első alkalommal be is mutatkoztam a társaságnak. Amikor arról volt szó, hogy mindíg előre üdvözöljük a vendéget, és a kollegákat akkor a trénercsaj feldobta, hogy milyen nyelveken hogy hangzik az üdvözlés. Mondta mindenki a magáét, aztán szót kértem.
- Amikor ti itt azt mondjátok, hogy bye bye, akkor mi Magyarországon azt mondjuk, hogy puszi puszi.
Mindenki megdöbbent, aztán röhögött, a trénercsaj pedig fülig vörösödött. Angolul a puszi a női nemiszervet jelenti. Azóta rendszeresen megszoktam kapni a kollegáktól, hogy Mr. Puszi Puszi Man :D
Volt tűzvédelmi oktatás is, ahol britt idős túzoltó magyarázta nekünk, hogyha megszólal a csengő csapott papott othagyva rohanás. Aztán a végén mondta, hogy na most akkor pedig menjünk ki a hátsó parkolóba. Mindenki kipróbálhatta a habos, és a vízes készüléket is. Marha jó volt :D
Aztán következett az "Egészség és biztonság" oktatás, amit egy francia srác tartott. Ennek a felét sem értettem, gyakorlatilag franciául beszélt.
Például amikor azt akarta mondani, hogy "This is a good question", az jött ki belőle, hogy "Hi z ő gödheszön" Na mindegy mondom, ha ez az arc három éve él Londonban, és így beszél, és előadást tart akkor nekem is lehet itt keresni valóm :D
Na aztán jött az "Élelem és Higénia" tréning. Ezt egy angol csaj tartotta, aki rettentő pösze volt. Köpött néha akkorát, hogy napvégére még egy lavorral is össze jött volna neki. :) Ment az előadás, sok érdekeset is megtudtam a baktériumokról, élelmezési problémákról, tárolási szabályokról. Aztán délután fele egyszer csak a csaj szólítgatja Edwint (ő a kormos reggeliztető chef) hogy ébredjen fel. A srác elaludt az oktatáson. :D Aztán amikor felébredt körbenézett, és olyan buta fejet vágot, hogy látszott rajta azt sem tudja hol van. Na ekkor bennem elszakadt a cérna, és fulldokló röhögő görcsöt kaptam, egyszerűen nem tudtam abbahagyni. Mellettem a venezuelai csaj Rebecca próbált csitítani, de inkább ő is csak kezdett egyre jobban röhögni. Az egész bagázs röhögött, a végén már sírtam, Edwin meg még mindíg avval a buta fejjjel nézett minket, nem értette hol van :D (még most is mosolygok ha eszembe jut)
A végén volt egy vizsga, amikor odaadtam a csajnak a papírt, megkérdeztem hogy mi van akkor ha nem sikerül. A csaj rám nézett: "Biztos vagyok benne, hogy mindenki sikeres vizsgát tesz" ... akkor leesett miért ceruzával írtuk meg.
Aztán következett a vegyszer tréning, amikor elmagyarázta egy öltönyös faszi a konyha közepén állva, hogy melyik vegyszert mire használjuk. Gyakorlatilag van a D10, a Dvalahány, meg a Dvalahány (nem emlékszem :). Egy a lényeg, hogy mi mindíg a D10-t használjunk, mert az jó mindenre, és nem ártalmas az egészségre sem! Aszondta, hogy akár belefújhatna a szájába is vele, nem lenne semmi baja, meg már 40 éve használják. Én elhittem neki, de azért nekem itt valalmi gyanús a D10-s vegyszerrel kapcsolatban :D
Aztán már élesedett a kés éle, haladtunk a nyitás napjához, azaz a próba nyitás napjához amikor 80 angliai Novotel szálloda manager, supervisor családtag jött a hétvégére. Egyre nagyobb pörgés volt a hotelben, fúrtak, faragtak, szereltek, ellenőriztek, egyeztettek, megbeszéltek, mi pedig gyakorlatoztunk, és tanultunk. Szombaton próbanyitás, pénteken még egy pezsgős személyzeti party az étterem részben.
Ez egy hete volt, azóta kinyitott a hotel rendben, nagyobb probléma nem volt eddig. Én oda kerültem, ahova akartam, az az a Banqueting és Conferencia részlegre, illetve emeletre. A főnököm Gili el van foglalva az étteremmel, a banquetingért felelős csaj meg faszi meg nem főnököm, szóval ők csak megkérnek dolgokra. Jó ez nekem, gyakorlatilag saját magam főnöke vagyok. A konferenciák kávészünetét csinálom, előkészítés, leszedés, szobák berendezése másnapra, stb... Van egy saját kis előkészítő konyhám, ahol előkészítem a sütiket, szendvicseket, fagyikat, kávét, üccsit, gyümölcs tálat stb... Egyedül nyomom az egészet, teljesen rendben van ez nekem! :D Mondjuk ezen a héten emiatt, végig 11-12 óráztam, mocsok fáradt vagyok.
Part 2 - A Kaja
Az utolsó elötti napon "Cooking off"-t tartott a konyha, azaz megcsinált mindent a menüről. Minekünk pedig végig kellett kóstolni. Nem voltak rosszak, de hát fűszer nélkül ... És végre életemben elöszőr megkóstoltam a kagylót! Soha többet!
Sok hotelben dolgoztam már Londonban, mindenhol ingyenes kaja van a kantinban a személyzetnek. Sajnos itt, egyenlőre a szakácsoknak nem nagyon sikerült jó kaját prezentálniuk a kantinban. Tegnap angol kolbász (borzasztó), lével, ízeltlen krumpli, és ízetlen hagyma! volt a kaja. Na ezen kiakadtam. Semmi hús, és még rossz is. Ott volt a francia srác, meg a román csaj is. A francia srác volt már Pesten, megállapította, hogy tipikus magyar vagyok. Rossz a kedvem, ha nem tudok jót enni. Aztán megbeszélték a román csajjal, hogy a magyarok nagy evők, nagy ívók és élvezik az életet! Ezt csupa pozitív értelemben kell érteni! Ez a kép van rólunk, bennük! És nagyon pozitívan emlegették a többi magyar ismerősüket is, akik úgyanígy viszonyulnak a kajához! Na ezzel kéne valamit kezdeni az országimázsépítőknek!
A francia srác egyébként supervisor, és tegnap délután pont volt vezetőségi meeting, ahol szóvá is tette a kantin kaja kérdést, meg hogy van itt olyan is aki szeretne jót enni :D
És ma már fish and chips (pénteken ez a tradídionális kaja :) volt az ebéd, és a szakács nekem külön csinált tengeri só és bors keveréket mondván ad nekem spéci fűszer keveréket :D Jól is jött a halhoz, ma végre finom kaja volt. Fel is mentem aztán a konyhára, jól megölelgettem a szakácsokat, hogy csak így tovább :D
Part 3 - A Temze
A két hetes nagy tréningezés közben azért akadt idő egy kis temzei hajótúrára kajával egybekötve, ugyanis Bori régi ügynöksége (akik tanárokat küldenek ki iskolákba) tartott egy ilyet, és mindenki vihetett magával egy kísérőt. Ez én lettem :D, egyébként megjegyzendő, hogy Bori már régen nem dolgozik nekik, de küldtek meghívót :D Szóval fasza volt nagyon, bár amikor felléptünka hajóra az annyira himbálódzott, hogy egyikünk sem volt benne biztos, nem-e fog pillanatokon belül hapcizni egy nagyot a fedélzetre. A temze közepén a Big Ben elött eszegettük a grillen sült hamburgert, meg be is csippentettünk annak rendje és módja szerint. A pultos tanárnak nézett, úgyhogy Borival meg is beszéltük, hogy az este további részében én Greg leszek biológia tanár dél Utah-ból. :D
Part 4 - Szórakozás
Voltunk koncerten is, Zoli hívott rá. Strike Anywhere. Természetesen az Underworld-ben volt, jót szórakoztunk, igazi undergroundos rock-punkos buli rengeteg budysurf-sel.
Tegnap pedig egy ismerősnek, Norbinak volt a szülinapja, így természetesen egy Pubba ültünk be, ami délután 6-kor televolt, és a java a vendégeknek öltönyös. 3-4 utcányira a Sohotól. Ott volt Norbi, Zoli, Zsombor, Fabio (olasz kollegájuk volt), Conor (ahol régen dolgoztak annak a helynek volt az ír managere) és Alfi (kormos kollegájuk volt). Sörözgettünk, jó volt a hangulat, aztán valamin vitázott Zsombor és Norbi, és egyszer csak Zsombor megszólalt, hogy "Te, beszéljük meg így" - mondta magyarul. Akkor döbbentem rá, hogy majdnem egész este angolul dumáltunk.
A hétvégén offos vagyok, nem is tudom már az idejét mikor volt utoljára olyan, hogy napközben dolgoztam, és a hétvégém szabad! Mindenesetre nagyon jó érzés, picit olyan régi hangulatom van, amikor otthon a hétvége a hétvégét jelentette. Jól esik most, pláne hogy mocsok fáradt vagyok.
Szóval mindenkinek kellemes hétvégét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése