At the doctor, At the hotel

 

At the Doctor:

Naszóval az "egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80.§ (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy, továbbá az 1997. évi LXXX. törvény 11.§ a) pontjának hatálya alá tartozó magyar állampolgár (azaz akire a biztosítás nem terjed ki), ha TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül a regionális egészségbiztosítási pénztárnak bejelenteni.
A bejelentést azoknak is teljesíteni kell, akiknek a külföldön, vagy a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítása 2009. január 1-jét megelőzően jött létre. Ebben az esetben a bejelentési határidő legkésőbb 2009. április 30-dik napja."

miatt

1. papírokat kellett kitöltenünk, nyilatkozni, és postán elküldeni ezt, hogy az otthoni állami szervünknek tudtára hozzuk, mi bizony itt vagyunk és nem ott és itt fizetünk "tb"-t, és ott nem.

2. be kellett jelentkeznünk a körzetünkhöz tartozó doktorhoz, hogy ő is tudja, itt vagyunk, nem ott, és fizetjük a "tb"-t, és ha valami gondunk lenne, akkor jönnénk hozzá.

Múlthéten elmentünk hát abba a rendelőbe, ahova kell, ami a sorházas ugyanúgy kinéző épületekből az egyik volt. Belépve recepció, pár ember áll elöttünk.

Várakozunk, figyelmünk az elöttünk álló faszira terelődik, aki a zacskójában keresve egyszer csak előránt egy kis fiolát mutogatja a recepciósnak és megkérdezi, hogy elég tiszta-e és elég-e a mennyisége a pisi mintájának ... Mivel nem tudtuk elkerülni a pillanatot, halkan, csendben meg is jegyeztük, hogy tisztának tünik, meg a mennyiséggel sem lehet gond ... A recepciósok is elszörnyülködtek majd rögtön huzták fel a kesztyűt és úgy vették el tőle. Sorra kerültünk, adatok kitöltése, várakozás. Szólítanak, ismét a recepciós pulthoz kell menni, ahol most egy nagy darab kormos nő állt és kétségbe esve magyarázta, hogy valami jön ki a szeméből. (Ennél a pontnál Borit már a rosszullét kerülgette). Na szóval recepciónál gyorsan póbáltuk intézni már a dolgot, mondja a csaj, hogy minden oké, jövő héten vissza kell jönni, hogy kivizsgáljon minket egy nővér. Én ekkor még elcsíptem egy kiírást a recepciósoknak szánt információs falon miszerint "Malária esetén azonnal keresd a doktort"! Itt már egymást rángattuk kifele a rendelőből.

Mivel már regeltünk, így Bori neten megigényelte az európai uniós egészségügyi kártyát amivel majd otthon is ellátnak valamilyen szinten. Pénteken neten igyényelte, szerdán már meg is kaptuk postán...

Ma pedig jött a nővérkés kivizsgálás ideje, újra be a rendelőbe.

Recepciónál nincs gond, be a váróba. A váró tele. Mindenfélével.Furcsa kelés egy kormos arcán, köhögő lengyel, pár szolid angol öreg, a sarokban meg egy fiatal kormos kölyök a szeméig lehúzott kapucnis pulóverben és igen zavarodottan nézelődve körbe. Na mindegy, várnunk kell. Pár perc eltelik, de egy hang nem szünik meg. Horkolás. Erős, masszív horkolás.

Borit hívják. Bemegy. Ott maradok egyedül a többi várakozóval, akik igencsak felfigyeltek arra, hogy épphogy beültünk és már hívnak is minket. És néma csend lett. A kormos srác a sarokban is furcsán néz. Megint köhög a lengyel. A horkolás pedig nem csendesül. Összehúzom magam, csak nem lesz gond ...

5 perc telik el így, tartom magam! Bori megjön, hogy mehetek én is. Uzsgyi kifele a váróból. Egy kedves angol középkorú hölgy általános kérdéseket tesz fel betegségekről, műtétekről, stb... Kiszámolja az átlagos testsúlyomat, megállapodunk, hogy bizony többet kell mozognom, meg kevesebbet dohányoznom. Kedves, aranyos, meg is vagyunk. Bori kint vár a folyosón, nem értem, miért nem a váróban :) Kilépünk a rendelőből, nagy levegőt veszünk, majd Bori megkérdezi:

- Te is hallottad a horkolást?

- Igen.

- De mindenki fenn volt.

- Igen. Én sem láttam alvó embert...

 

At the Hotel:

Április 3-án volt az utolsó munkanapon a Novotelben, utána még kivettem a szabimat, így 10-től megszünt a munkaviszonyom velük. Hálistennek. Munkakereséssel gyakorlatilag 2 és fél hetet töltöttem, amiből az első két hétben semmi válasz nem jött elküldött önéletrajzokra. Már személyes életrajzbeadással is próbálkoztam, de semmi reakció nem volt. Már felhivattam magam Borival is, hogy nézzük már meg, egyáltalán működik a telefonom? De nem ez volt a gond, működött. Aztán múlt hét pénteken Fish and Chips-ezés közben megcsörent. Kedden menjek interjúra. Kedden elmentem, szerdán próbanap, péntektől pedig a Kensington Close hotelben dolgozom újra conferenciákon és banquetingeken.

És ahogy lenni szokott ilyenkor, a keddi interjú óta 4-en is visszahívtak, hogy menjek interjúra ...

A lényeg, hogy a mostani terveknek és céloknak megfelelően ez a meló passzentos. Rengeteget fogok dolgozni (jövő héten rögtön első héten előreláthatólag 54 órát), pénzt is keresek vele, és mindenki normálisan beszéli az angolt egy normálisabb, és nyugodtabb hangulatban. Csak mondogattam én a Novotelben, hogy itt nem stimmelnek a dolgok, most bizonyosságot szereztem róla, hogy jól gondoltam én azt. Úgy mondanám, hogy újra londoni hotelben dolgozom.