Május 1

Május 1-je 1890-től egy évszázadon át a munkások nemzetközi ünnepe, a munka ünnepe volt, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja.
Az ünnep előzményei a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követeléseit, köztük az addig 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, s a megmozdulások hatására 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain. A nagy előrelépés 1856. április 21-én történt: ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, s a parlament elé vonulva követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Akciójuk sikerrel zárult, a rövidebb munkaidő ellenére még a fizetésük sem lett kevesebb. Angliában a 10 órás munkaidő is csak az 1870-es évekre vált általánossá.

1866-ban az I. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek első nemzetközi egyesülése) genfi kongresszusán alapelvként fogadták el: "A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé".

A XIX. század második felében az Egyesült Államokban is napirendre került a nyolcórás munkanap követelése, s voltak olyan államok, ahol ez törvénnyé is vált. Az akkor alig ötvenezer tagot számláló Amerikai Munkásszövetség (AFL) 1884. évi, chicagói kongresszusán azt ajánlotta a törvényhozóknak, hogy 1886. május 1-jétől az országban mindenütt vezessék be a nyolcórás munkanapot. Sztrájkot hirdettek erre a napra, és 350 ezren le is tették a munkát. Milwaukee-ben a rendőrök a tömegbe lőttek, kilencen áldozatul estek a golyóknak, de végül is sikerrel járt a megmozdulás: az állami alkalmazottak számára bevezették a nyolcórás munkanapot.
Chicagóban a sztrájk hatástalanításához sztrájktörőket alkalmaztak. A munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktus május 3-án sortűzhöz vezetett, amelynek négy ember esett áldozatául. A helyi anarchista vezetők a Haymarket térre másnapra tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, de ott provokátorok a tömegbe bombát hajítottak, amely egy rendőrtiszt halálát okozta. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, s bizonyítatlan vádak alapján el is ítélték őket, közülük négyet 1887-ben kivégeztek. 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusán elhatározták, hogy május elsején emléktüntetéseket rendeznek, s ezeket nemzetközi szintre emelik.

Ezt a döntést erősítette meg a II. Internacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben Párizsban. Úgy határozott, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében. Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.

A munkásünnep - amely időnként nem volt mentes véres eseményektől sem - a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát, különösen a Szovjetunióban, majd a II. világháború után létrejött szocialista blokk országaiban. Hivatalos állami szabadnap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A munka ünnepét a múlt század kilencvenes éveitől - a szocialista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik, s a külsőségek elhagyásával sok helyütt majálisokat rendeznek ezen a napon. A világ számos nagyvárosban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, melyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel központi kérdésként.

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. XII. Piusz pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.

(MTI)

 

Ma nincs ünnep Angliában, mindenki melózik, illetve iskolákban van megint 5 napos szünet kezdete.

A másik érdekesség, hogy ma választanak főpolgármestert Londonban. A szavazás úgy történik, hogy már jó másfél hónapja hírdetik metróban, buszon, újságban, hogy május elsején van a választás, és aki akar választani, az regisztráltatnia kell magát, és akkor válik szavazóvá. Tehát csak azokat a szavazatokat nézik, akik leadták voksukat! Így egyértelműen a többség dönt, és nincs mellébeszélés, hogy "dehát mennyien nem mentek szavazni"! Másik érdekesség, hogy külön hírdetések jelentek meg pár napja, amik arról szólnak, hogy ne vicceld el a választást, ne csak poénnak vedd. :)

Az álltalános kampánytémák:

- közbiztonság javítása, (még több rendőrt)

- terror fenyegetettség,(jelenleg 30 különböző szervezetról tudnak, akik konkrétan készülnek valamire, és országosan 22ezer embert figyelnek meg ...)

- bevándorlási probléma, (szabályozni akarják, túl sokan vagyunk már ...)

- tömeg közlekedés, (még metrót Londonba :D)

- készülődés az olimpiára, (óriási építkezések, és fejlesztések vannak város szerte!)

A szavazás is igen érdekes, pont tegnap láttam hírdetésben magyarázzák el. A főpolgármestert egy sárga lapon kell beikszelni. Mármint az első jelőltedet. Aztán a másik oszlopba is kell ikszelned a második jelőltedet. Szóval minden választónak, kell lennie egy elsőszámú, és egy másodszámú jelőltjének is. Nem annyira értem ezt, mert nem tért ki rá a leírás, hogy miért kell két jelőltet választani. Arra tudok gondolni, hogy a választók szavazzák meg a helyettest?

Tegnap hazafele jöttem, a Liverpool Stationtől indul az elővárosi vonat. Törölték a háromnegyed éjfélest. Várok az éjfélkor indulóra, törölték. Így 20 perc várakozás után végre bemondja a hangos, hogy hát nagy nagy sorry, de törölték a Chingford-i járatot (ez kell nekem Claptonig) aznap estére már. Szóóóóóval spuri, ippen elértem az utolsó metrót Holbornig, ahol szintén spuri átszállás, és elértem az utolsó metrót Finsburyig. Ott pont az orrom elött ment el a busz, ismét egy 10 perc várakozás. Alapesetben 45 perc alatt otthon vagyok, tegnap ebből lett 1 óra 30.

Ákos otthon van, Radiban ma meg Indiai buli van, este 9-re kell menni.